A pénzügyi helyzet elemzése az egyes fokozatok értékeinek szembeállításával, az egyenlegek előjele és nagysága alapján végezhető el.
Pénzügyi egyensúly akkor áll fenn, ha az eszközök értékei, a pénzzé válás osztályközi csoportjai szerint nem térnek el az ugyanazon csoportba tartozó források összegétől, az esedékes tartozásoktól
Pénzügyi egyensúlytalanságról akkor beszélünk, ha egy vagy osztályközben, illetve végösszegben eltérnek az eszközök a forrásoktól.
Az egyenlegek előjelétől függően az egyensúlytalanság jelenthet.
- likviditási többletet: az eszközök pénzzé tehetősége az egyes fokozatokban magasabb a fokozathoz tartozó kötelezettségek esedékességénél
- likviditási hiányt: az eltérések előjele negatív.
- parciális hiányról beszélünk, ha csak egy-egy osztályközben jelentkezik a hiány
- tartós egyensúlytalanságról beszélünk, ha az első három tételpár mindegyikénél, pénzügyi hiány mutatkozik
A módszer előnye, hogy egyszerű, kevés számítást igényel, ugyanakkor összevontsága miatt nem jellemzi megfelelően a rövidtávú likviditást, tág teret biztosít a szubjektivizmusnak a fokozatok besorolásával, a határidők megválasztásával, kizárólag a múlt hatásait vetíti ki a jövőre
Többfokozatú statikus likviditási mérleg
A többfokozatú likviditási mérlegek lehetővé teszik a vállalkozások pénzügyi helyzetének mélyebb szintű elemzését, valós következtetések levonását, azáltal, hogy mind az eszköz, mind a forrás oldalon bővítjük a fokozatok számát, tehát a pénzzé válás folyamatát, és a tartozások lejáratát további fokozatokba való besorolással pontosítjuk. A fokozatok száma szabadon alakítható, attól függően, hogy milyen kritikus időszakot kívánunk megvizsgálni, elemezni.
A fokozatokba történő besorolást az analitikus nyilvántartások és a főkönyvi számlák adatainak felhasználásával végezhetjük, forgási idők, likviditási idők, esedékességi idő számításával.
Hétfokozatú statikus likviditási mérleg
